Kanadai nyugdíjasok kaszálnak a Skype-on

A profi piaci elemzőket pontosan ugyanaz a három kérdés foglalkoztatja, ami egy laikusban is felmerülne a hír hallatán: mi kerül ilyen sokba a Skype-on, miért kellett ennyire a Microsoftnak, és mit fog kezdeni vele.

Mi kerül ezen a fotelen 7200 forintba?

Az első két kérdésre talán könnyebb a válasz: a Skype-ért minden szakértő szerint jóval a valódi értéke felett fizetett a Microsoft (a Bloomberg által megkérdezett elemzők szerint nagyjából 40 százalékkal), de nem jókedvében, hanem mert rá volt kényszerítve.

A Skype felvásárlására hajtott két másik, pénzzel alaposan kitömött netes óriáscég, a Facebook és a Google is, és a licitháború tornászta fel az eredetileg 3-4 milliárd dollár közé becsült árat olyan magasságba, ahol a Microsoft végtelen mélységű pénztárcájával már nem lehet versenyezni. A cég valószínűleg presztízskérdést is csinált abból, hogy megszerezze a Skype-ot az ellenlábasok elől, és az indokai között ott lehetett az is, hogy még ha nem is kezd semmihez a felvásárolt céggel, az is jobb, mintha az a Google vagy a Facebook birtokába kerülne, és a konkurencia szolgáltatásait erősítené.

A Skype egyébként négy éve folyamatosan veszteséget termel, annak ellenére, hogy dinamikusan növeli a forgalmát és a felhasználói számát, és a nemzetközi hívások piacán már lenyomta a világ összes hagyományos telefontársaságát. A legutóbbi adatok szerint a szolgáltatásnak 663 millió regisztrált felhasználója van, és ezek nagy része aktív: márciusban volt olyan pillanat, hogy egyszerre több mint 30 millióan voltak bejelentkezve a rendszerbe. Viszont ebből a rengeteg emberből alig 9 millió fizet a Skype használatáért, ami azt jelenti, hogy a pénzes felhasználók darabjáért közel ezer dollárt fizetett a Microsoft.

Hogy az óriásbiznisszel ki fog jól járni, az még kérdéses, de hogy ki járt már most is nagyon jól, az nem. A Skype-ot eredetileg a Kazaa fájlcserélő hálózattal hírhedtté vált svéd Niklas Zennström és a dán Janus Friis találta ki, és néhány észt programozó írta meg a szoftvert. Két év alatt felfuttatták, majd 2005-ben 2,6 milliárd dollárért eladták az Ebaynek. Az online aukciósház nem nagyon tudta beépíteni a szolgáltatásai közé, ezért 2009 végén nagyjából a vételi ár szintjén elpasszolta annak többségi, 70 százalékos tulajdonrészét egy befektetői csoportnak.

Ők azok, akik most nagyon jól jártak: másfél éve bedobtak 1,9 milliárdot, most meg kivettek közel hatot. Az „ők” két befektetőcéget, az Andreessen Horowitzot (a Netscape egykori megalkotója, Marc L. Andreessen cége) és a Silver Lake Partnerst takarja, plusz a kanadai állami nyugdíjpénztárba befizetett pénzeket forgató CPP Investment Boardot. Szürreális módon tehát a kanadai nyugdíjasok jártak legjobban az évtized netes üzletével.

Microsoft Windows Live Videobing Kinectchat

A hivatalos bejelentés ugyan hosszasan sorolja, milyen termékekben és szolgáltatásokban fogja a Microsoft felhasználni a Skype-ot, de ettől még tény marad, hogy a millárdokért megvett technológia nagyrészt amúgy is a cég rendelkezésére állt. A Skype-on lehet csetelni írott szövegben, élő szóban és élő videóban. A Windows Live Messenger (leánykori nevén MSN) ugyanezt kínálja, és havi 330 millió júzer használja aktívan, ami jó háromszorosa a skype-ozók táborának.

A különbséget egyrészt a Skype hagyományos telefonálással való összefonódása, plusz a fizetős felhasználók adják, másrészt az, hogy valószínűleg egyszerűen jobb, magasabb minőségű a technológiája, mint a Microsofté. Ha már ennyi pénzt kiadott érte a cég, jó eséllyel mindenbe Skype-ot fog építeni, ahol csak egy egészen kis értelme van a dolognak. Várhatjuk a skype-os technológiával hajtott új MSN-t, a Skype-pal és Kinecttel felturbózott xboxos játékokat és szolgáltatásokat, de simán belefér a dolog az Outlookba, az Exchange-be vagy a Hotmailbe is, sőt, akár integrálhatják a Windows 8-ba, és akkor tényleg mindenhol ott lesz.

Bár a Skype a Microsofton belül önálló divíziót kap a régi vezér, Tony Bates vezetésével, a régi, luxemburgi főhadiszálláson, az tisztán látszik, nem azért vették meg, hogy az eddigi mederben, önálló szolgáltatásként futtassák, ahogy valószínűleg soha nem is termelné ki a vételárát.

Érdekes kérdés, hogy mi lesz a Windowson kívüli platformokkal. A Skype most működik MacOS-en, iOS-en, Androidon, Linuxon; a cég megteheti, hogy folytatja a fejlesztést ezeken a platformokon, ezzel a konkurencia hazai pályáján terjeszkedve; de az is elképzelhető, hogy direkt visszafog néhány verziót, azzal erősítve a Windows pozícióját, hogy azon megy a Skype, máshol meg nem. Elemzők az első verziót tartják valószínűbbnek, és tagadhatatlan, hogy ez tenne jót a Microsoft reputációjának is.

Még izgalmasabb terület az okostelefonoké, ahol a Microsoft mostanában még a cégtől megszokottnál is agresszívabban nyomul, és nemrég egymilliárd dollárért csinált helyet a piacon a Windows Phone 7 operációs rendszernek, a Nokiával szövetkezve. Bátor húzás lenne ezek után beleépíteni a Skype-ot a telefonos oprendszerbe, minden felhasználónak internetes alapú, ingyenes vagy legalábbis olcsó alternatívát nyújtva a telefonálásra. A felhasználók biztos imádnák, a készülékgyártóknak rögtön szimpatikusabb lenne a WP7, mondjuk az Androiddal szemben – csak a mobilszolgáltatók nem örülnének, akiknek a zsebéből ez zsákszámra húzná ki a pénzt.

Baljós árnyak

A Skype-pal a Microsoft a cég számára szokatlan problémákat is a nyakába vesz. A program ugyanis bizonyos szempontokból egyszerűen túl jól lett megírva. Hekkerkonferenciákon szokás elemezni a Skype kódjának trükkjeit, a titkosítását, a program visszafejtését akadályozó védelmeket, az ilyesmivel próbálkozók direkt szívatására beleírt részeket. Az ilyen előadásokon általában arra szoktak jutni, hogy a Skype-ot a vírusokhoz hasonlóan rettentő ravasz módon programozták.

Ebből az következik, hogy a Skype-ot nagyon nehéz lehallgatni, ami kimondottan idegesíthet titkosszolgálatokat és hírszerző ügynökségeket. Oroszország és India, két óriási és dinamikusan növekvő online piaccal rendelkező ország már nyíltan jelezte, hogy nem lesz ez így jó. A probléma lényege, hogy a lehallgathatatlan skype-ozók akár nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthetnek, a megoldási javaslat pedig jellemzően az, hogy a Skype lesz szíves átadni a dekódoló algoritmusokat, különben úgy betiltják az adott országban, ahogy van. Aligha tévedünk nagyot, ha feltételezzük, több ország is kopogtatott már hasonló igénnyel a Skype-főhadiszálláson.

A Skype eddig ellenállt (persze azt nem tudni, hogy a színfalak mögött kivel hogyan egyezett meg a cég), de Microsofton az online telefon mindenféle szolgáltatásba beépítésével csak nőni fog az ilyen nyomás. És csupa rossz választás áll előtte: vagy kiadja mindenféle gyanús alakoknak az iszonyú pénzért megvett szoftver kódját, vagy magára haragítja a fél világot, és azt kockáztatja, hogy bosszúból a helyi piacokon ott fogják a kormányok szívatni, ahol érik.

És mégis mozog

Hogy a Microsoft jól jár-e a felvásárlással, még nagyon sokára fog csak kiderülni. Azt viszont megmutatta a cég, hogy végérvényesen vége annak a korszaknak, amikor csak ült csendben, és számolgatta a Windows és az Office eladásaiból befolyó milliárdokat. A Microsoft valamikor a Windows 7 környékén megmozdult, és egyre nagyobb lendületet vesz. Lehet hogy a nyakára nőttek a konkurensek, hogy az Apple-nek már nagyobb a piaci értéke, hogy a Google állva hagyja a netes bizniszben, hogy a Facebook menőbb, de Steve Ballmerrel nem érdemes szórakozni, mert ha nagyon akarja, bárkit megvesz kilóra.